Padlizsán vetése

A padlizsán vetése március közepén kezdődhet. Házi kertekben a vetése folyamatosan történhet egészen július közepéig, így viszont folyamatosan is szedhető, ahogy érik.

Azonban vetés előtt már érdemes átgondolni az alábbiakat is:

• mi a felhasználás célja
• értékesíteni is szeretnénk-e, vagy csak a család éves szükségletét biztosítani ezáltal
• mikor legyen betakarítva a termés korábban, később
• van-e a padlizsán vetésével kapcsolatos tapasztalat a földet illetően, volt-e ott korábban padlizsán, milyen termést adott, betegségek, kórokozók támadták-e stb.

Ezeknek az átgondolását követően tudjuk szűkíteni a számos kínálatból választható fajták körét. Érdemes a vetőmagokat hiteles forrásból vásárolni, lehetőleg olyan helyről, ahol a felmerülő kérdéseinkre is válaszolni tudnak.

A padlizsán fajtáit tenyészidő hossza alapján az alábbiak szerint csoportosítják:

• korai: 110-120 napos tenyész idejű, ilyen a Barcelona F1, Epic F1, Kecskeméti lila, Mirabella F1, Sicilia F1, Traviata F1
• középkorai: 120-130 napos tenyész idejű, ilyen az Alexandra, Aragon F1, Black Beauty, Jackpot F1, Kecskeméti 198
• kései: 135 napnál több napos tenyész idejű, ilyen például az Ophélia F1

Hogyan történjen a padlizsán vetése, ültetése

A padlizsán vetésére március közepétől kerülhet sor. A vetést követő 8-10 nappal később már kikelnek, melyeket ritkítani szükséges.

Szabadföldbe csak május közepe felé – ha már az éjszaki hőmérséklet sem megy 15 °C alá – ültessük a palántákat. Ugyanis melegigényes növény. Hőigénye csíráztatáskor is legalább 22-25 °C. Kiültetéséig is meleg helyen kell tartani.

Kiültetése előtt a földet előzőleg már készítsük elő: ássuk fel, mentesítsük a gyomoktól és trágyázzuk is meg. Olyan helyet keressünk a számára, ahol a lehető legtöbb nap éri. A padlizsán termesztése közel azonos a paprika termesztésével. Kiültetés során az ideális sor- és tőtávolság 40X40 cm.

A padlizsán a jó vízelvezetésű, homokos-agyagos, vagy agyagos talajt kedveli.  De szinte bárhol termeszthető hazánkban, ahol nem nagyon kötött a talaj. De honnan tudjuk, hogy milyen a kertünk talaja?

A talaj kötöttségét, szerkezetét meg lehet állapítani az alábbiak alapján:

• A vizes homoktalajból gyúrt földdarab állandóan szétesik a kezünk között.
• A közepesen kötött vályogtalajból gyúrt giliszta nem esik szét, de nem is nagyon hajlítható.
• A kötött agyagos talajból gyúrt giliszta olyan hajlékony, képlékeny, hogy a fazekasok megirigyelnék, de a kertészkedők ennek nem annyira örülnek.

Talaj savassága

Az enyhén meszes talajokat kedveli.

A növények többsége a semleges kémhatású talajokat kedveli. Ám vannak kifejezetten savanyú talajt kedvelő növények. Ilyenek például a rododendronok, erika, szelídgesztenye. Illetve vannak meszes talajt kedvelők, mint például a barackfélék, bab, kömény, sziklakerti növények.

Hogyan tudjuk meg, hogy a mi kertünkben lévő talaj meszes-e?

Ha a talajra háztartási sósavat csepegtetünk, és az erősen pezsegni kezd, akkor sok meszet tartalmaz. Ha nem, akkor valószínűleg inkább savanyú. Az ország nyugati határszélén, vulkáni hegyeink erdőtalajain és a réti talajokon kimért telkeken jellemzően savanyú, míg a mészkőhegyek és dombvidéki kertek talaja általában semleges vagy meszes.

Indikátor papír segítségével pontosan megállapítható a talaj kémhatása. Ehhez egy pohárba egyharmad részig földet kell tenni, majd fel kell tölteni vízzel és el kell kevergetni. A teljes ülepedés és letisztulás után, bele kell mártani az indikátor papírt. Ha a:

• a pH: 6-7 -> akkor a talaj semleges, vagyis nagyon jó
• a pH: 5 -> enyhén savanyú
• a pH: 8 -> enyhén lúgos, vagyis meszes

Ha pH 4 alatti vagy pH 9 fölötti, akkor már szélsőséges, javításra szoruló talajról beszélünk. A savanyú talajok mészporral könnyedén javíthatók. Indikátorpapír vegyszerboltokban és iskolai szemléltetőeszközöket forgalmazó üzletben beszerezhető.

Talaj humusztartalma

A sötétebb színű talajok több szervesanyagot tartalmaznak, mint a világos színűek. Minél sötétebb a kertünk talaja, annál jobb. Becsüljük meg a talaj felső rétegét, mert az a legértékesebb. A talaj humusztartalma könnyedén javítható istállótrágyával vagy komposzttal egyaránt. Mindkettőből sok kell, négyzetméterenként legalább 10 kg.

Növelik a talaj szervesanyag és humusztartalmát az ott termő növények és gyomok beásott maradványai is: gyökér, levél, szár. (Ilyenkor azonban érdemes arra figyelni, hogy beteg növényi részeket ne ássunk bele a talajba, mert akkor tovább terjedhet a betegség. A beteg részeket ajánlott azonnal megsemmisíteni.) A padlizsán betegségei is könnyedén terjedhetnek a nem megfelelően kezelt beteg növényi részektől.

A padlizsán a magas szerves és ásványi anyag tartalmú talajban fejlődik igazán jól. Kiültetés előtt érdemes előkészíteni a földjét.

Padlizsán vetése lépésről – lépésre

Jellemzően március közepén, végén kezdődhet meg a vetése tálcába vagy szaporítóládába. 8-10 nap alatt kikel és két hét elteltével már át kell ültetni 8×8-as tápkockákba vagy 10 cm-es cserépbe. Szabadföldbe csak május közepétől kerülhet, mely kiültetéshez edzeni kell. Csak már felmelegedett talajba, napos helyre kerüljön. Nem szabad olyan mélyre ültetni, mint például a paradicsomot, vagyis a sziklevelei nem kerülhetnek a talap felszíne alá. Alaposan öntözzük be, de figyeljünk arra, hogy a víz is szobahőmérsékletű legyen.

A padlizsán gondozása

Annak ellenére, hogy szárazságtűrő, meleg kedvelő növény, fontos a folyamatos öntözése. Azonban figyeljünk rá, hogy a víz a földre és ne a növényre menjen. Szükséges a rendszeres kapálása is, mely nemcsak a gyommentesítés miatt, hanem a talaj tömörödöttségét megelőzendő is nagyon fontos. Ugyanis a locsolás hatására összetömörödött talaj levegőtlenné válik, ezáltal a növény hajtásai elsárgulnak és a növekedése is leáll.

Érdemes arra is figyelni – akár már az ültetés során – ahogy növekednek, szükségük lesz támasztékra, akárcsak az uborka vagy a karóbab esetén. Mivel akár másfél méterre is nőhetnek és a terméseik nagyok és nehezek. Annál is inkább érdemes ezt már előre elkészíteni, mert a talajra leérő termés a fertőzésveszélynek is ki van téve.

A padlizsán biokertben is vethető. A betegségeivel, kártevőivel szemben érdemes társnövényekkel együtt vetni: bokorbab, fokhagyma, paprika, retek, spenót, bársonyvirág, borsikafű, kakukkfű, majoránna, tárkony.

Azonban figyeljünk rá, hogy ne kerüljön burgonya, kapor és sárgabarack mellé!

Fajtától – és tenyész időtől függően – a termés virágzás után már a rövid tenyész idejű fajták esetében 15-20 nappal, a hosszú tenyész idejűek esetében 35-40 nap múlva szedhetők.

Petúnia, padlizsán és chili vetése:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Padlizs%C3%A1n

Vissza a kategória cikkeihez